Melyik ország a legextrovertáltabb? A Big Five 48 országban

A rövid válasz: Egy nagy online mintában Hollandia, Norvégia és Dánia bizonyul a legextrovertáltabb országnak, Brazília, Portugália és Lengyelország pedig a legkevésbé extrovertáltnak. Az országok közötti különbségek azonban kicsik az egy országon belüli emberek közötti különbségekhez képest, és az önbevalláson alapuló összehasonlításnak vannak buktatói. Fedezd fel lent magad a térképet, és olvasd el, miért érdemes egy kis szkepszissel kezelni a számokat.

Fő megállapítások

• Legextrovertáltabbak: Hollandia, Norvégia, Dánia és Írország. Legkevésbé extrovertáltak: Brazília, Portugália, Lengyelország és Vietnam.
• Legnyugodtabbak (legalacsonyabb neuroticizmus): Hollandia, Svájc, Thaiföld, Svédország és Norvégia. Legmagasabb: Görögország, Oroszország, Lengyelország és a Fülöp-szigetek.
• A legnyitottabbak az új élményekre: Svájc, Izrael, Németország és Franciaország.
• Norvégia kiemelkedik: a 48 ország közül a második legextrovertáltabb, a leglelkiismeretesebbek és legbarátságosabbak között van, és a legnyugodtabbak között is.
• Finnország az északi kivétel: extraverziója és barátságossága alacsonyabb, mint a szomszédaié.
• Még a legextrovertáltabb és a legkevésbé extrovertált ország között is csak nagyjából fele akkora a különbség, mint amennyire az emberek egy országon belül eltérnek. A legtöbb ország ennél is kevésbé különbözik.

Fedezd fel a térképet

Norvégia és a csendes skandináv

A norvégokat gyakran, nem utolsósorban saját maguk, zárkózottnak írják le: a buszon magukban maradnak, és néhány italra van szükségük, mielőtt idegenekkel beszélgetnének. Ezekben az adatokban a norvégok magukat szociálisabbnak írják le, mint szinte bármelyik más ország lakói, ugyanakkor nyugodtnak és lelkiismeretesnek.

Hogyan lehet mindkettő igaz? A személyiségteszt azt kérdezi, hogyan látod magad a körülötted lévő emberekhez képest. Sok kérdés az ismerősök között tanúsított viselkedésről szól: sok emberrel beszélgetni a bulikon, beszélgetést kezdeményezni. A sztereotípia viszont gyakran arról szól, hogyan viselkednek az idegenek nyilvános helyen. És nem minden norvég az, aki online angol nyelvű személyiségtesztet tölt ki. Finnország ezzel szemben jobban illik csendes hírnevéhez: itt a legkevésbé extrovertált országok közé tartozik.

Miért nehéz az országokat összehasonlítani

A teszt angol nyelvű volt. Mindenki ugyanarra az 50 állításra válaszolt angolul. Az angol nyelvű világon kívül a legtöbb ember számára ez második nyelv. A nyitottságot részben olyan állításokkal mérik, mint „Gazdag a szókincsem” és „Nehéz szavakat használok”, ezért nem meglepő, hogy azok az országok, ahol az angol második nyelv, alacsonyabb pontszámot kapnak nyitottságban.

A minták nem a népesség. Akik Brazíliában vagy Vietnamban online angol nyelvű személyiségtesztet töltenek ki, fiatalabbak, képzettebbek és jobban megszokták az angolt, mint az ottani átlagember. Az Egyesült Államokban a minta szélesebb.

Az emberek a körülöttük élőkhöz hasonlítják magukat. Amikor azt értékeled, mennyire vagy rendszerető, a saját kultúrádhoz mérsz. Ezt hivatkozási csoport hatásnak nevezik. Egy kutatás szerint azok az országok, amelyek lakói a legkevésbé lelkiismeretesnek ítélték magukat, például Japán, a lelkiismeretességet tükröző viselkedésben, például a pontosságban és a nyilvános órák pontosságában a legmagasabbak között voltak (Heine, Buchtel & Norenzayan, 2008).

A sztereotípiák ritkán egyeznek. Egy 49 kultúrát vizsgáló kutatás összevetette, mit gondolnak az emberek az országuk tipikus lakójáról, az ugyanabban az országban mért személyiséggel. A hiedelmeknek szinte semmi közük nem volt a mérésekhez (Terracciano et al., 2005).

A különbségek kicsik. Az egy országon belüli emberek sokkal jobban különböznek egymástól, mint az országok. Ha tudod valakiről, melyik országból való, az nagyon keveset árul el a személyiségéről.

Mit találnak a nagyobb kutatások

A kutatók lefordított tesztekkel és gondosabb mintavétellel hasonlították össze az országokat. Ezek közül a legnagyobb 56 nemzetet vizsgált, és regionális mintázatokat talált, de azt is, hogy az országok közötti különbségek szerények, és részben a kérdőívekre adott válaszadási szokások alakítják őket (Schmitt et al., 2007). A legbiztosabb következtetés ugyanaz, mint itt: vannak valódi átlagos különbségek, de kicsik, és az önbevallás önmagában nem tudja eldönteni őket.

Honnan származnak az adatok

A számok az Open Psychometrics nyílt kutatási adataiból származnak, ahol az emberek 2016 és 2018 között töltötték ki a Big Five teszt 50 állításos változatát (Goldberg IPIP Big-Five Factor Markers). Az országot az internetcímből határoztuk meg, nem kérdeztük meg. Internetcímenként egy választ tartottunk meg, eltávolítottuk a befejezetlen, valamint a hihetetlenül gyors vagy lassú válaszokat, és legalább 1 000 fős országokat mutatunk: 584 535 embert 48 országból. A pontszámok 0 és 100 között mozognak.

Az 50 állítás nem azonos a mi tesztünkével, ezért a saját eredményedet nem hasonlíthatod közvetlenül a térképhez. Ehhez nézd meg, hogyan pontoznak a különböző korú nők és férfiak, ahol ugyanazokat az állításokat használjuk, mint a tesztünkben.

Források

• Open Psychometrics. IPIP Big-Five Factor Markers data, 2016–2018. openpsychometrics.org/_rawdata.
• Goldberg, L. R. (1992). The development of markers for the Big-Five factor structure. Psychological Assessment, 4(1), 26–42. IPIP.
• Heine, S. J., Buchtel, E. E., & Norenzayan, A. (2008). What do cross-national comparisons of personality traits tell us? The case of conscientiousness. Psychological Science, 19(4), 309–313. doi:10.1111/j.1467-9280.2008.02085.x
• Schmitt, D. P., Allik, J., McCrae, R. R., & Benet-Martínez, V. (2007). The geographic distribution of Big Five personality traits: Patterns and profiles of human self-description across 56 nations. Journal of Cross-Cultural Psychology, 38(2), 173–212. doi:10.1177/0022022106297299
• Terracciano, A., et al. (2005). National character does not reflect mean personality trait levels in 49 cultures. Science, 310(5745), 96–100. doi:10.1126/science.1117199