Barátságosság

A barátságosság azt tükrözi, mennyire fontos valakinek az együttműködés és a társas harmónia. A barátságos emberek számára értékes, hogy jól kijöjjenek másokkal.

Ezért figyelmesek, kedvesek, nagylelkűek, segítőkészek, és hajlandók összeegyeztetni az érdekeiket másokéval. A barátságos emberek emellett derűlátóan tekintenek az emberi természetre. Úgy vélik, az emberek alapvetően őszinték, tisztességesek és megbízhatóak.

A kevésbé barátságos emberek a saját érdeküket a másokkal való jó viszony elé helyezik. Általában nem foglalkoznak mások jólétével, ezért nem valószínű, hogy erőfeszítéseket tesznek másokért. Mások indítékaival kapcsolatos kételkedésük időnként gyanakvóvá, barátságtalanná és együttműködésre képtelenné teszi őket.

A barátságosság nyilvánvalóan előnyös a népszerűség megszerzéséhez és megtartásához. A barátságos embereket jobban kedvelik, mint a kevésbé barátságosakat. Másfelől a barátságosság nem hasznos olyan helyzetekben, amelyek kemény vagy teljesen tárgyilagos döntéseket kívánnak. A kevésbé barátságos emberek kiváló tudósok, kritikusok vagy katonák lehetnek.

Bizalom

A nagy bizalommal rendelkező ember feltételezi, hogy a legtöbb ember tisztességes, őszinte és jó szándékú. A kevéssé bizakodó emberek másokat önzőnek, alattomosnak és potenciálisan veszélyesnek látják.

Erkölcsösség

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, nem látják szükségét a színlelésnek vagy a manipulációnak a másokkal való érintkezésben, ezért nyíltak, egyenesek és őszinték. Az alacsony pontszámúak úgy vélik, hogy a társas kapcsolatokban szükség van bizonyos mértékű megtévesztésre. Az emberek viszonylag könnyen kapcsolódnak az egyenes, magas pontszámúakhoz, és általában nehezebben a kevésbé egyenes, alacsony pontszámúakhoz. Fontos tisztázni, hogy az alacsony pontszámúak nem elvtelenek vagy erkölcstelenek; egyszerűen óvatosabbak, és kevésbé hajlandók nyíltan feltárni a teljes igazságot.

Önzetlenség

Az önzetlen emberek számára mások segítése őszinte örömforrás. Ezért általában szívesen segítenek a rászorulóknak. Az önzetlen emberek úgy érzik, hogy a másokért tett dolgok az önmegvalósítás egyik formája, nem pedig önfeláldozás. Az alacsony pontszámúak nem különösebben szeretnek segíteni a rászorulókon. A segítségkérést inkább tehernek érzik, mint az önmegvalósítás lehetőségének.

Együttműködés

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, nem szeretik a konfrontációt. Készséggel kötnek kompromisszumot, vagy akár a saját igényeikről is lemondanak, hogy jól kijöjjenek másokkal. Az alacsony pontszámúak nagyobb valószínűséggel próbálják megfélemlítéssel elérni, amit akarnak.

Szerénység

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, nem szeretik azt állítani, hogy jobbak másoknál. Ez a hozzáállás néha alacsony önbizalomból vagy önértékelésből fakad. Ugyanakkor néhány magas önértékelésű ember is illetlennek tartja a szerénytelenséget. Akik hajlandók magukat másoknál különbnek mondani, azokat mások gyakran kellemetlenül arrogánsnak látják.

Együttérzés

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, lágyszívűek és könyörületesek. Átérzik mások fájdalmát, és könnyen szánalomra indulnak. Az alacsony pontszámúakat az emberi szenvedés nem érinti meg erősen. Büszkék arra, hogy észérvek alapján, tárgyilagosan ítélnek. Számukra fontosabb az igazság és a pártatlan igazságosság, mint a könyörület.