Nyitottság

A nyitottság a gondolkodási stílus azon dimenziója, amely megkülönbözteti a fantáziadús, kreatív embereket a földhözragadt, hagyománykövető emberektől.

A nyitott emberek szellemileg kíváncsiak, értékelik a művészetet, és fogékonyak a szépségre. A zárkózottabb emberekhez képest általában jobban tudatában vannak az érzéseiknek. Hajlamosak egyéni és a megszokottól eltérő módon gondolkodni és cselekedni. Az értelmiségiek jellemzően magas pontszámot érnek el a nyitottság skáláján, ezért ezt a tényezőt kultúrának vagy intellektusnak is nevezték.

Az intellektust azonban valószínűleg leginkább a nyitottság egyik oldalaként érdemes tekinteni. A nyitottság pontszámai csak mérsékelten függnek össze az iskolában töltött évek számával és a hagyományos intelligenciatesztek eredményeivel.

A nyitott gondolkodási stílus másik jellemzője, hogy könnyen gondolkodik a konkrét tapasztalattól távol eső szimbólumokban és elvont fogalmakban. Az egyén konkrét szellemi képességeitől függően ez a szimbolikus gondolkodás megjelenhet matematikai, logikai vagy geometriai gondolkodásként, a nyelv művészi és metaforikus használataként, zeneszerzésként vagy zenélésként, illetve a számos vizuális és előadó-művészeti ág valamelyikében.

Az alacsony nyitottságú emberek érdeklődése általában szűk és hétköznapi. Az egyszerűt, az egyértelműt és a nyilvánvalót részesítik előnyben az összetettel, a többértelművel és az árnyalttal szemben. A művészeteket és a tudományokat gyanakvással szemlélhetik, és nehezen érthetőnek vagy gyakorlati haszon nélkülinek tarthatják ezeket. A zárkózott emberek a megszokottat választják az újdonság helyett; konzervatívak, és ellenállnak a változásnak.

A pszichológusok – akik maguk is gyakran nyitottak az új tapasztalatokra – a nyitottságot gyakran egészségesebbnek vagy érettebbnek állítják be. A nyitott és a zárt gondolkodási stílus azonban más-más környezetben hasznos. A nyitott ember intellektuális stílusa jól jöhet egy egyetemi tanárnak, a kutatások viszont azt mutatják, hogy a zárt gondolkodás jobb munkateljesítménnyel jár a rendőri munkában, az értékesítésben és számos szolgáltatói foglalkozásban.

Képzelőerő

A fantáziadús emberek számára a való világ gyakran túl egyszerű és hétköznapi. Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, a képzeletüket arra használják, hogy gazdagabb, érdekesebb világot teremtsenek maguknak. Az alacsony pontszámúak inkább a tényekhez, mint a fantáziához igazodnak.

Művészi érdeklődés

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, szeretik a szépséget, a művészetben és a természetben egyaránt. Könnyen elmerülnek és feloldódnak a művészeti élményekben és a természet jelenségeiben. Nem feltétlenül képzett vagy tehetséges művészek, bár sokan azok közülük. A skála lényege a természetes és az ember alkotta szépség iránti érdeklődés és annak értékelése. Az alacsony pontszámúakból hiányzik az esztétikai érzékenység és a művészetek iránti érdeklődés.

Érzelmesség

Akik magas pontszámot érnek el az érzelmesség skáláján, jól hozzáférnek a saját érzéseikhez, és tudatában vannak azoknak. Az alacsony pontszámúak kevésbé vannak tisztában az érzéseikkel, és általában nem fejezik ki nyíltan az érzelmeiket.

Kalandvágy

Akik magas pontszámot érnek el a kalandvágy skáláján, szívesen próbálnak ki új tevékenységeket, utaznak idegen országokba, és élnek át különböző dolgokat. A megszokást és a rutint unalmasnak találják, és képesek új útvonalon hazamenni pusztán azért, mert az más. Az alacsony pontszámúak kényelmetlenül érzik magukat a változásban, és a megszokott rutinokat részesítik előnyben.

Intellektus

Az intellektus és a művészi érdeklődés a nyitottság két legfontosabb, központi összetevője. Akik magas pontszámot érnek el az intellektus skáláján, szeretnek a gondolatokkal játszani. Nyitottak az új és szokatlan elképzelésekre, és szívesen vitatkoznak szellemi kérdésekről. Élvezik a rejtvényeket, a fejtörőket és a logikai feladványokat. Az alacsony pontszámúak inkább emberekkel vagy tárgyakkal foglalkoznak, mint gondolatokkal. A szellemi gyakorlatokat időpocsékolásnak tartják. Az intellektus nem azonos az intelligenciával: gondolkodási stílus, nem pedig értelmi képesség, bár az intellektus skáláján magas pontszámot elérők valamivel jobban teljesítenek a hagyományos intelligenciateszteken, mint az alacsony pontszámúak.

Liberalizmus

A pszichológiai liberalizmus a tekintély, a konvenciók és a hagyományos értékek megkérdőjelezésére való hajlandóságot jelenti. Legszélsőségesebb formájában a pszichológiai liberalizmus akár a szabályokkal szembeni nyílt ellenségességet, a szabályszegőkkel való rokonszenvet, valamint a többértelműség, a káosz és a rendetlenség szeretetét is jelentheti. A pszichológiai értelemben konzervatívak a hagyományokhoz való igazodásból fakadó biztonságot és stabilitást részesítik előnyben. A pszichológiai liberalizmus és konzervativizmus nem azonos a politikai hovatartozással, de kétségtelenül bizonyos politikai pártok felé terelik az embereket.