Lelkiismeretesség

A lelkiismeretesség azt írja le, hogyan uraljuk, szabályozzuk és irányítjuk az impulzusainkat.

Az impulzusok önmagukban nem rosszak; időnként az időhiány gyors döntést követel, és ilyenkor az első ösztönös késztetés követése hatékony válasz lehet. Ráadásul amikor nem munkáról, hanem játékról van szó, a spontán és impulzív cselekvés szórakoztató is lehet. Az impulzív embereket mások színesnek, jó társaságnak és bolondosnak láthatják.

Az impulzusok követése azonban többféleképpen is bajba sodorhat. Egyes impulzusok antiszociálisak. A kontrollálatlan antiszociális tettek nemcsak a társadalom többi tagjának ártanak, hanem megtorlást is vonhatnak maguk után az elkövetővel szemben. Az impulzív cselekedetek másik problémája, hogy gyakran azonnali jutalmat hoznak, hosszú távon viszont nemkívánatos következményekkel járnak. Ilyen például a túlzott társasági élet, amely miatt valaki elveszíti az állását, egy odavetett sértés, amely egy fontos kapcsolat végét okozza, vagy az élvezeti szerek használata, amely végül tönkreteszi az egészséget.

Az impulzív viselkedés még akkor is jelentősen csökkenti az ember hatékonyságát, ha nem kifejezetten romboló. Aki impulzívan cselekszik, nem mérlegeli a lehetséges alternatívákat, amelyek közül némelyik bölcsebb lett volna az impulzív választásnál. Az impulzivitás ráadásul kisiklatja az embert az olyan feladatokban, amelyek lépések vagy szakaszok rendezett sorrendjét kívánják. Az impulzív ember eredményei ezért kicsik, szétszórtak és következetlenek.

Az intelligencia egyik ismérve – az, ami az embert potenciálisan megkülönbözteti a korábbi életformáktól – a képesség, hogy cselekvés előtt végiggondoljuk egy késztetés jövőbeli következményeit. Az intelligens tevékenység magában foglalja a hosszú távú célok átgondolását, az odavezető utak megszervezését és megtervezését, valamint a kitartást a célok mellett az ellenkező irányba húzó, rövid életű impulzusok ellenére. Azt a gondolatot, hogy az intelligencia részét képezi az impulzuskontroll, jól megragadja a körültekintés kifejezés, a lelkiismeretesség területének alternatív elnevezése. A körültekintő ember egyszerre bölcs és óvatos.

Akik magas pontszámot érnek el a lelkiismeretesség skáláján, mások szemében valóban intelligensnek tűnnek. A magas lelkiismeretesség előnyei nyilvánvalóak. A lelkiismeretes emberek elkerülik a bajt, és céltudatos tervezéssel és kitartással nagy sikereket érnek el. Mások is pozitívan, intelligensnek és megbízhatónak tartják őket. A hátrányuk, hogy kényszeres perfekcionisták és munkamániások lehetnek. Ráadásul a rendkívül lelkiismeretes embereket merevnek és unalmasnak is tarthatják.

A kevéssé lelkiismeretes embereket bírálhatják megbízhatatlanságuk, ambíciójuk hiánya és amiatt, hogy nem maradnak a kijelölt kereteken belül, ám sok rövid örömben lesz részük, és sosem fogják őket merevnek nevezni.

Énhatékonyság

Az énhatékonyság azt a bizalmat írja le, amelyet az ember a saját képességeibe vet, hogy el tud érni dolgokat. A magas pontszámúak hisznek abban, hogy rendelkeznek a sikerhez szükséges értelemmel (józan ésszel), hajtóerővel és önuralommal. Az alacsony pontszámúak nem érzik magukat hatékonynak, és úgy érezhetik, hogy nem tartják kézben az életüket.

Rendezettség

A rendezettség skáláján magas pontszámot elérők jól szervezettek. Szeretnek rutinok és időbeosztás szerint élni. Listákat vezetnek és terveket készítenek. Az alacsony pontszámúak általában rendezetlenek és szétszórtak.

Kötelességtudat

Ez a skála azt tükrözi, mennyire erős az ember kötelesség- és felelősségérzete. Akik magas pontszámot érnek el, erős erkölcsi kötelességtudattal rendelkeznek. Az alacsony pontszámúak a szerződéseket, szabályokat és előírásokat túlságosan korlátozónak érzik. Őket mások könnyen megbízhatatlannak vagy akár felelőtlennek látják.

Teljesítményvágy

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, keményen törekszenek a kiválóságra. Az a vágyuk, hogy sikeresnek ismerjék el őket, a magasra tűzött céljaik felé tartja őket. Gyakran erős irányérzékük van az életben, a rendkívül magas pontszám azonban túlzott egyirányúságot és a munka iránti megszállottságot jelezhet. Az alacsony pontszámúak beérik azzal, hogy a lehető legkevesebb munkával boldoguljanak, és mások lustának láthatják őket.

Önfegyelem

Az önfegyelem – amit sokan akaraterőnek neveznek – az a képesség, hogy kitartsunk a nehéz vagy kellemetlen feladatok mellett, amíg be nem fejezzük őket. Akik erős önfegyelemmel rendelkeznek, képesek legyőzni a feladatok elkezdésével szembeni vonakodásukat, és a zavaró tényezők ellenére is a feladatra összpontosítanak. Akiknek gyenge az önfegyelmük, halogatnak, és nehezen viszik végig a dolgokat, gyakran olyan feladatokat sem fejeznek be, amelyeket pedig nagyon szeretnének.

Megfontoltság

A megfontoltság azt a hajlamot írja le, hogy cselekvés előtt végiggondoljuk a lehetőségeket. Akik magas pontszámot érnek el a megfontoltság skáláján, időt szánnak a döntéseikre. Az alacsony pontszámúak gyakran azt mondják vagy teszik, ami először eszükbe jut, anélkül hogy mérlegelnék az alternatívákat és azok valószínű következményeit.