Az öt személyiségjegyed.

A fantáziadús emberek számára a való világ gyakran túl egyszerű és hétköznapi. Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, a képzeletüket arra használják, hogy gazdagabb, érdekesebb világot teremtsenek maguknak. Az alacsony pontszámúak inkább a tényekhez, mint a fantáziához igazodnak.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, szeretik a szépséget, a művészetben és a természetben egyaránt. Könnyen elmerülnek és feloldódnak a művészeti élményekben és a természet jelenségeiben. Nem feltétlenül képzett vagy tehetséges művészek, bár sokan azok közülük. A skála lényege a természetes és az ember alkotta szépség iránti érdeklődés és annak értékelése. Az alacsony pontszámúakból hiányzik az esztétikai érzékenység és a művészetek iránti érdeklődés.

Akik magas pontszámot érnek el az érzelmesség skáláján, jól hozzáférnek a saját érzéseikhez, és tudatában vannak azoknak. Az alacsony pontszámúak kevésbé vannak tisztában az érzéseikkel, és általában nem fejezik ki nyíltan az érzelmeiket.

Akik magas pontszámot érnek el a kalandvágy skáláján, szívesen próbálnak ki új tevékenységeket, utaznak idegen országokba, és élnek át különböző dolgokat. A megszokást és a rutint unalmasnak találják, és képesek új útvonalon hazamenni pusztán azért, mert az más. Az alacsony pontszámúak kényelmetlenül érzik magukat a változásban, és a megszokott rutinokat részesítik előnyben.

Az intellektus és a művészi érdeklődés a nyitottság két legfontosabb, központi összetevője. Akik magas pontszámot érnek el az intellektus skáláján, szeretnek a gondolatokkal játszani. Nyitottak az új és szokatlan elképzelésekre, és szívesen vitatkoznak szellemi kérdésekről. Élvezik a rejtvényeket, a fejtörőket és a logikai feladványokat. Az alacsony pontszámúak inkább emberekkel vagy tárgyakkal foglalkoznak, mint gondolatokkal. A szellemi gyakorlatokat időpocsékolásnak tartják. Az intellektus nem azonos az intelligenciával: gondolkodási stílus, nem pedig értelmi képesség, bár az intellektus skáláján magas pontszámot elérők valamivel jobban teljesítenek a hagyományos intelligenciateszteken, mint az alacsony pontszámúak.

A pszichológiai liberalizmus a tekintély, a konvenciók és a hagyományos értékek megkérdőjelezésére való hajlandóságot jelenti. Legszélsőségesebb formájában a pszichológiai liberalizmus akár a szabályokkal szembeni nyílt ellenségességet, a szabályszegőkkel való rokonszenvet, valamint a többértelműség, a káosz és a rendetlenség szeretetét is jelentheti. A pszichológiai értelemben konzervatívak a hagyományokhoz való igazodásból fakadó biztonságot és stabilitást részesítik előnyben. A pszichológiai liberalizmus és konzervativizmus nem azonos a politikai hovatartozással, de kétségtelenül bizonyos politikai pártok felé terelik az embereket.

Az énhatékonyság azt a bizalmat írja le, amelyet az ember a saját képességeibe vet, hogy el tud érni dolgokat. A magas pontszámúak hisznek abban, hogy rendelkeznek a sikerhez szükséges értelemmel (józan ésszel), hajtóerővel és önuralommal. Az alacsony pontszámúak nem érzik magukat hatékonynak, és úgy érezhetik, hogy nem tartják kézben az életüket.

A rendezettség skáláján magas pontszámot elérők jól szervezettek. Szeretnek rutinok és időbeosztás szerint élni. Listákat vezetnek és terveket készítenek. Az alacsony pontszámúak általában rendezetlenek és szétszórtak.

Ez a skála azt tükrözi, mennyire erős az ember kötelesség- és felelősségérzete. Akik magas pontszámot érnek el, erős erkölcsi kötelességtudattal rendelkeznek. Az alacsony pontszámúak a szerződéseket, szabályokat és előírásokat túlságosan korlátozónak érzik. Őket mások könnyen megbízhatatlannak vagy akár felelőtlennek látják.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, keményen törekszenek a kiválóságra. Az a vágyuk, hogy sikeresnek ismerjék el őket, a magasra tűzött céljaik felé tartja őket. Gyakran erős irányérzékük van az életben, a rendkívül magas pontszám azonban túlzott egyirányúságot és a munka iránti megszállottságot jelezhet. Az alacsony pontszámúak beérik azzal, hogy a lehető legkevesebb munkával boldoguljanak, és mások lustának láthatják őket.

Az önfegyelem – amit sokan akaraterőnek neveznek – az a képesség, hogy kitartsunk a nehéz vagy kellemetlen feladatok mellett, amíg be nem fejezzük őket. Akik erős önfegyelemmel rendelkeznek, képesek legyőzni a feladatok elkezdésével szembeni vonakodásukat, és a zavaró tényezők ellenére is a feladatra összpontosítanak. Akiknek gyenge az önfegyelmük, halogatnak, és nehezen viszik végig a dolgokat, gyakran olyan feladatokat sem fejeznek be, amelyeket pedig nagyon szeretnének.

A megfontoltság azt a hajlamot írja le, hogy cselekvés előtt végiggondoljuk a lehetőségeket. Akik magas pontszámot érnek el a megfontoltság skáláján, időt szánnak a döntéseikre. Az alacsony pontszámúak gyakran azt mondják vagy teszik, ami először eszükbe jut, anélkül hogy mérlegelnék az alternatívákat és azok valószínű következményeit.

A meleg, barátságos emberek őszintén kedvelik a többieket, és nyíltan kimutatják a pozitív érzéseiket mások iránt. Gyorsan kötnek barátságot, és könnyen alakítanak ki szoros, bensőséges kapcsolatokat. Akik alacsony pontszámot érnek el a melegség skáláján, nem feltétlenül hidegek vagy ellenségesek, de nem nyitnak mások felé, és távolságtartónak, tartózkodónak tűnnek.

A társaságkedvelő emberek mások társaságát kellemesen ösztönzőnek és kifizetődőnek találják. Élvezik a tömeg izgalmát. Az alacsony pontszámúakat a nagy tömeg általában nyomasztja, ezért tudatosan kerülik. Nem feltétlenül ellenzik, hogy olykor emberek között legyenek, de a magánéletre és az egyedül töltött időre sokkal nagyobb szükségük van, mint azoknak, akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán.

Akik magas pontszámot érnek el az asszertivitás skáláján, szeretnek kiállni a véleményükért, átvenni az irányítást és irányítani mások tevékenységét. Csoportokban általában ők a vezetők. Az alacsony pontszámúak nem sokat beszélnek, és hagyják, hogy mások irányítsák a csoport tevékenységét.

Az aktív emberek pörgős, mozgalmas életet élnek. Gyorsan, energikusan és lendületesen mozognak, és sokféle tevékenységben vesznek részt. Akik alacsony pontszámot érnek el ezen a skálán, lassabb, kényelmesebb, nyugodtabb tempóban élnek.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, erős ingerek nélkül könnyen unatkoznak. Szeretik a csillogást és a nyüzsgést. Hajlamosak kockázatot vállalni és izgalmat keresni. Az alacsony pontszámúakat a zaj és a felfordulás nyomasztja, és idegenkednek az izgalomkereséstől.

Ez a skála a pozitív hangulatot és érzéseket méri, nem a negatív érzelmeket (azok a neuroticizmus területéhez tartoznak). Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, jellemzően sokféle pozitív érzést élnek át, köztük boldogságot, lelkesedést, optimizmust és örömöt. Az alacsony pontszámúak kevésbé hajlamosak az ilyen energikus, emelkedett hangulatra.

A nagy bizalommal rendelkező ember feltételezi, hogy a legtöbb ember tisztességes, őszinte és jó szándékú. A kevéssé bizakodó emberek másokat önzőnek, alattomosnak és potenciálisan veszélyesnek látják.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, nem látják szükségét a színlelésnek vagy a manipulációnak a másokkal való érintkezésben, ezért nyíltak, egyenesek és őszinték. Az alacsony pontszámúak úgy vélik, hogy a társas kapcsolatokban szükség van bizonyos mértékű megtévesztésre. Az emberek viszonylag könnyen kapcsolódnak az egyenes, magas pontszámúakhoz, és általában nehezebben a kevésbé egyenes, alacsony pontszámúakhoz. Fontos tisztázni, hogy az alacsony pontszámúak nem elvtelenek vagy erkölcstelenek; egyszerűen óvatosabbak, és kevésbé hajlandók nyíltan feltárni a teljes igazságot.

Az önzetlen emberek számára mások segítése őszinte örömforrás. Ezért általában szívesen segítenek a rászorulóknak. Az önzetlen emberek úgy érzik, hogy a másokért tett dolgok az önmegvalósítás egyik formája, nem pedig önfeláldozás. Az alacsony pontszámúak nem különösebben szeretnek segíteni a rászorulókon. A segítségkérést inkább tehernek érzik, mint az önmegvalósítás lehetőségének.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, nem szeretik a konfrontációt. Készséggel kötnek kompromisszumot, vagy akár a saját igényeikről is lemondanak, hogy jól kijöjjenek másokkal. Az alacsony pontszámúak nagyobb valószínűséggel próbálják megfélemlítéssel elérni, amit akarnak.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, nem szeretik azt állítani, hogy jobbak másoknál. Ez a hozzáállás néha alacsony önbizalomból vagy önértékelésből fakad. Ugyanakkor néhány magas önértékelésű ember is illetlennek tartja a szerénytelenséget. Akik hajlandók magukat másoknál különbnek mondani, azokat mások gyakran kellemetlenül arrogánsnak látják.

Akik magas pontszámot érnek el ezen a skálán, lágyszívűek és könyörületesek. Átérzik mások fájdalmát, és könnyen szánalomra indulnak. Az alacsony pontszámúakat az emberi szenvedés nem érinti meg erősen. Büszkék arra, hogy észérvek alapján, tárgyilagosan ítélnek. Számukra fontosabb az igazság és a pártatlan igazságosság, mint a könyörület.

A szorongó emberek agyában az „üss vagy fuss” rendszer túl könnyen és túl gyakran kapcsol be. Ezért a nagyon szorongók gyakran úgy érzik, mintha valami veszélyes dolog készülne történni. Félhetnek konkrét helyzetektől, vagy lehetnek általánosan félősek. Feszültnek, nyugtalannak és idegesnek érzik magukat. A kevéssé szorongó emberek általában nyugodtak és félelem nélküliek.

Akik magas pontszámot érnek el a harag skáláján, dühbe gurulnak, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnék. Érzékenyek arra, hogy tisztességesen bánjanak velük, és neheztelést, keserűséget éreznek, ha úgy vélik, becsapták őket. Ez a skála a harag átélésére való hajlamot méri; az, hogy valaki kifejezi-e a bosszúságát és ellenségességét, a barátságosság szintjétől függ. Az alacsony pontszámúak nem gurulnak gyakran vagy könnyen dühbe.

Ez a skála a szomorúság, a levertség és a csüggedtség átélésére való hajlamot méri. A magas pontszámúakból hiányzik az energia, és nehezen kezdenek bele a tevékenységekbe. Az alacsony pontszámúak általában mentesek ezektől a nyomasztó érzésektől.

A szociálisan szorongó emberek érzékenyek arra, mit gondolnak róluk mások. Az elutasítástól és a kinevetéstől való félelmük miatt félénknek érzik magukat, és feszengenek mások társaságában. Könnyen zavarba jönnek, és gyakran szégyenkeznek. Az a félelmük, hogy mások bírálni vagy kigúnyolni fogják őket, túlzó és irreális, de a félszegségük és a feszengésük önbeteljesítő jóslattá teheti ezeket a félelmeket. Az alacsony pontszámúak ezzel szemben nem szenvednek attól a téves benyomástól, hogy mindenki őket figyeli és ítéli meg. Nem érzik magukat idegesnek társas helyzetekben.

A mértéktelen emberek erős sóvárgást és késztetéseket éreznek, amelyeknek nehezen tudnak ellenállni. Inkább a rövid távú örömökre és jutalmakra összpontosítanak, mint a hosszú távú következményekre. Az alacsony pontszámúak nem élnek át erős, ellenállhatatlan sóvárgást, így nem is érzik a kísértést a túlzásokra.

Akik magas pontszámot érnek el a sebezhetőség skáláján, nyomás vagy stressz alatt pánikot, zavarodottságot és tehetetlenséget élnek át. Az alacsony pontszámúak stresszhelyzetben is higgadtabbak, magabiztosabbak és tisztábban gondolkodnak.